Hamuzöld puszták kiégett medrén
Kiköptem a szívem mert nem érti
Felszántott temetőnek hamvvedrén
A rózsaszál vörösen kísérti
Füleit ötven orgona bántja
Szemeit alkony bíbora tépi
Bőrét a sima szellő lehántja
Volna bár oly silány minden férfi.
Wednesday, December 3, 2008
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment