A sors jobbra-balra rángat
Míg süti a hold pofánkat
Kertünkben nem állít magának palotát Kubla kán
Mert mi csak zöld taknyok vagyunk
Sokasodunk, szaporodunk
S szétkenődünk tüsszenetként a busz hideg ablakán
Saturday, March 28, 2009
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
3 comments:
aha... :D
That's too weird to translate, and also has a little connection with an old Hungarian poem, so... :D
i didnt ask for a transltion :P :P
ahahahhahahahahaha :P
Post a Comment